Római maradványokat szállítanak el a Szentendrei útról
[MR, 2003-10-29] Az egykori római vízvezetékrendszerhez tartozó maradványokat emelnek ki hétfőn a budapesti Szentendrei úton. Az Aquincumi Múzeum egyik munkatársa elmondta, hogy a becslések szerint a hét - és a több mint tíztonnás mészkőtömböt azért kell eltávolítani, mert kereskedelmi beruházás lesz a környéken. A jelenlegi Római Strandfürdő területén működő gyógyvizű források táplálták a római kori település vízvezetékét. A forrásvizet terrakotta edényekben fogták fel, és kivezető csatornákon keresztül medencékbe juttatták. Az összegyűjtött vizet boltívekkel összekötött, pilléreken nyugvó föld feletti vezetékbe nyomták, ahol a rendszer enyhe lejtése biztosította a folyamatos áramlást. A pillérek maradványai az aquincumi romterülettől nyugatra, a mai Szentendrei úton - a városba be-, illetve kifelé haladó sávok közötti nyomvonalban láthatók. Az Aquincumi Múzeum - Romterület 2003. október 31-én bezárt. Nyitás: 2004. április 15-én.

Érméket találtak Luther szüleinek házánál
[rtl klub , 2003-10-29] Több mint százhatvan pénzérmére bukkantak német régészek Luther Márton szüleinek egykori házánál a németországi Mansfeldben. Harald Meller, Szászország-Anhalt tartomány régésze szerdán elmondta: a fémpénzek, amelyeket a házhoz tartozó emésztőgödörben találtak, egyértelműen a Luther-család tulajdonát képezték. A reformátor gazdag szülőktől származott - tette hozzá a szakértő. A kutatók a helyszínen eddig Luther több játékát is megtalálták, köztük játékgolyókat, furulyákat és csengettyűket. A reformáció megindítója 8 és 13 éves kora között élt Mansfeldben. Luther szüleinek házát 1805-ben lebontották, és csak tavaly találták meg az alapjait. A régészek egyelőre csupán félig tárták fel a kétszer három méteres, egy méter mély pöcegödröt, amelyre júliusban akadtak rá. A helyreállított leleteket jövőre külön kiállításon tekinthetik majd meg az érdeklődők.

Kivonják a cseh tíz- és húszhallérosokat
[origo, 2003-10-29] Már csak három napon át lehet fizetni a cseh üzletekben a jelenlegi legkisebb pénzegységekkel, a tíz- és húszhalléros váltópénzekkel, ugyanis a jegybank ezeket az érméket október 31-én, pénteken éjfélkor hivatalosan is kivonja a forgalomból. A bankok állítása szerint az 1,3 milliárd darab alumíniumérme mintegy 95 százalékát a gyakorlatban már régen nem használja szinte senki, az üzletekben az emberek jelentős része pedig már jó ideje nem is veszi vissza ezeket a "filléreket" - teszik hozzá a kereskedők. A tíz- és húszhallérosok összértéke 172 millió korona, összsúlyuk pedig meghaladja a 800 tonnát. A bankok a forgalomból kivont aprókat 2004 októberéig váltják be koronára. A forgalomból kivont érméket a jegybank nyersanyagnak kívánja eladni, állítólag már érdeklődők is vannak. A közös európai pénznem, az euró bevezetésével Csehország csak 2010 körül számol

Szenzációs Árpád-kori leletek Kalocsán
[origo, 2003-10-27] Kalocsán, a Főszékesegyház tövében kiásott kutatóárokban a régészek valószínűleg XI. századi sírokat találtak. Az ásatások nem várt kincseket hoztak a felszínre: egy rendkívül ritka hegyikristály gyöngyöt és aranyleletet is. Az Árpád-korból eddig csak a királysírokban találtak aranyból készült tárgyakat. A Delta forgatócsoportjának kivételes szerencséje, hogy éppen kamerák előtt találtak meg egy aranyszálakkal átszőtt, Árpád-kori kelme-maradványokat.

Idén eddig 5.562 hamis forint-bankjegy
[Numismatics, 2003-10-27] A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankjegy-szakértői 5.562 hamis forint-bankjegyet regisztráltak az idei esztendő első három negyedévében - tartalmazza a jegybank szerdán közzétett jelentése. A három negyedév során 3.971 esetben bukkantak a szakértők hamis bankjegyekre. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva csökkent a hamis bankjegyek száma, és kevesebb esetben történt valutahamisítás is. A jegybank jelentése szerint az euró-hamisítás mértéke emelkedő tendenciájú. A múlt esztendőben 522 hamis euró bankjegyet találtak, az idén az első kilenc hónapban a hamisítványok száma 892 volt. Magyarországon a forgalomban lévő bankjegyek száma szeptember 30-án 236,3 millió volt. Ebből valamivel több mint 20 millió volt 20.000 forintos, 74 millió 10.000 forintos, 25 millió pedig 5.000 forintos bankjegy.

Újraálmodják III. Béla koronázó trónját
[Numismatics, 2003-10-26] III. Béla királyavató székének másolatát akarja elkészíttetni és eredeti helyén, a Szent István által alapított középkori bazilika romjait őrző Nemzeti Emlékhelyen felállíttatni az uralkodó nevét viselő lovagrend. A fehér márványból elképzelt trón elkészítéséhez szükséges pénzt pályázatok útján, illetve lakossági gyűjtéssel, esetleg önkormányzati támogatással akarják előteremteni - mondta Töpler László, a rend magisztere. Az avató szék maga is koronázási jelvény volt, ezért kellett a koronázások idején a Székesfehérvárott álló avató székhez zarándokolni.

Papír egyeurós az érme helyett?
[Numismatics, 2003-10-26] Az európai pénzügyminiszterek azzal a kéréssel fordultak az Európai Központi Bankhoz, hogy vizsgálja meg, lehetséges lenne-e egy- és kéteurós bankjegyeket bevezetni az eddig érme alakban létező címletek helyett. A változtatás egyik oka az euróinfláció. Az elemzések szerint a figyasztói szokások járulnak hozzá a dráguláshoz, mert sok államban, pédául Görögországban még mindíg szokatlan az embereknek a nagy értékű fémpénzek jelenléte, amelyeket könnyelműen elköltenek. Az új papírpénzek bevezetésének tervét Ausztria szorgalmazza leginkább. Az ötlettel nem ért egyet mindenki: a holland pénzügyminiszter, Gerrit Zalm feleselegesnek tartja az egész felhajtást a címletek körül.

Rekordközelben az arany ára
[Numismatics, 2003-10-26] Szakértők szerint az arany unciánkénti ára az idén eléri a rekordnak számító 400 dollárt. Az elmúlt csaknem három évben a nemesfém ára majdnem a felével emelkedett. Az emelkedés egyik oka az amerikai dollár gyengülése. Az elmúlt évtizedben az arany ára sokat csökkent: 1996 és 2000 vége között unciánkénti ára 390 dollárról 250 dollárra csökkent. Ez jórészt 15 nagy központi banknak köszönhető: évente 400 tonna arany került trezorjaikból a piacra az 1999-ben kötött, öt évre szóló nemzetközi megállapodás értelmében. A nemesfém ára 2001 eleje óta kezdett ismét emelkedni. A nyersolajhoz hasonlóan az aranyt dollárban jegyzik: ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a dollár gyengül, az arany drágul. Ha az arany unciánkénti ára az idén eléri a 400 dollárt, az ékszerek túl drágák lesznek, emiatt a kereslet ismét csökkenhet, a Gold Fields Mineral Services tanácsadó cég szakemberei szerint. Az ékszerek mellett drágíthatnak az áron a főként a gyűjtőknek szánt, fél vagy egy unciás aranyérmék.

Vatikán több eurót nyomhat
[Numismatics, 2003-10-26] Az európai gazdasági és pénzügyminiszterek luxemburgi tanácskozásukon abban állapodtak meg, hogy 2004-től a korábbinál jelentősen több euró nyomását engedélyezik a Vatikánnak: 1 millió euró értékben a korábbi 670 ezer helyett. A döntés értelmében felhatalmazták Olaszországot: kösse meg a megfelelő megállapodást a Vatikánnal. Az 1 millió eurós alaptételen kívül felemelték a rendkívüli helyzetekben ezen felül nyomható euróérmék értékhatárát is, 300 ezer euróra az eddigi 201 ezerről. A Vatikán három esetben nyomhat érméket 300 ezer euró értékben: ha a Szentszék üres, ha Szentév van, vagy ha ökumenikus zsinatot hívnak össze.

Nem lesz rajta Szaddám az új iraki bankjegyeken
[Numismatics, 2003-10-26] Pénzcsere kezdődött Irakban, a Szaddám Huszein képmása nélküli bankjegyeket egyelőre a pénzintézetek között osztották szét. A történelmi alakokat, emlékműveket és iraki földműveseket ábrázoló bankók a hónap végén jutnak el a lakossághoz. A pénzcserében 250 iraki bankfiók vesz részt, a pénzszállítmányok biztonságára a koalíciós csapatok vigyáznak.

Római kori amfiteátrumot fedeztek fel Bajorországban
[MTI, 2003-10-21] Római kori amfiteátrum-maradványokat fedeztek fel az alsó-bajorországi Künzingben, amikor egy beépítésre szánt területet mértek fel. Az ovális alakú aréna kiterjedése 35, illetve 31 méter, s felfedezése azért megy szenzációszámba a régészek szerint, mert eddig nem tudtak arról, hogy Künzing mellett létezett volna ilyen antik tömegszórakozóhely, s amfiteátrumokból amúgy is kevés van Németországban. Künzing környékén a rómaiak kisebb katonai tábort tartottak fenn, az amfiteátrum valószínűleg ehhez tartozott. Gladiátori játékok, állatviadalok és egyéb látványosságok építészeti keretéül szolgált az elliptikus alakú aréna és az arénát körülölelő lelátó, a cavea, amely Künzingben fából készült. Az eddig kiásott maradványokat csütörtökön akarják a nagy nyilvánosság elé tárni, az ásatásokat legkorábban jövőre kívánják befejezni.

Római kori vízvezeték a Vas megyei Bucsunál
[MTI, 2003-10-16] Római kori vízvezeték maradványaira bukkantak a régészek a Vas megyei Bucsunál. A romok egy útépítést megelőző feltárás során kerültek elő. A feltárt vízvezeték ember magasságú, hetven-nyolcvan centiméter széles, falazott, vakolt félköríves építmény, amelyet kővel fedtek le. Az ókori Savaria vízellátását hajdan biztosító vízvezetékrendszer darabjaira korábban már rábukkantak Sé mellett és Ausztriában, valamint Rohonc környékén is. Számítások szerint legalább 25-30 kilométer hosszúságú lehetett a vezetékrendszer, amelynek köszönhetően a város egyszerre több irányból juthatott vízhez. Tervek szerint kialakítanak egy területet, ahol az ókori vízvezetékrendszer feltárt darabját a nagyközönség is megtekintheti.

Az ország legrégebbi hídja
[MR, 2003-10-14] A Tisza hihetetlenül alacsony vízállása miatt felszínre került az ország legrégebbi hídja, melyet Husztán budai pasa építtetett az 1500-as évek közepén, hogy könnyebb legyen a hódoltsági területek adóztatása és a török csapatok mozgatása. A víz alatti ásatás lassan a végéhez közeledik. A Szolnok közelében épült hídnak az évszázadok folyamán csak a híre maradt, miután a török kiűzése idején, 1686-ben a menekülő törökök felgyújtották. Mivel Szolnok elvesztette a török időkben betöltött gazdasági és katonai jelentőségét, nem is építették újjá, sokáig úgy látszott, nyoma sem maradt. A híd elemei meglepően jó állapotban vannak. A kő és vasrészek megmunkálása arra utal, hogy a híd középkori technikával készült. Az átkelő nagy része tölgyfából volt, amelyet jobbágyok tartottak karban évről évre, robotmunkában. Ez is jó állapotban maradt a víz alatt, de ha kiemelnék, a szárazságtól szétesne, szétporladna. Viszont érdemesnek tartaná a rekonstruált makettet elkészíteni.

Római kori település nyomait fedezték fel Táton
[MR, 2003-10-14] Rézkori és római kori régészeti leletek kerültek elő Komárom-Esztergom megyében, Tát nagyközség határában. A táti templom és a Duna közötti árterületen rézkori maradványokat találtak, az Esztergomba vezető út közelében pedig római kori házak, és egy katonai őrtorony maradványaira bukkantak. A szinte teljesen ép edényeket, kerámiatöredékeket, úgynevezett terra sigillatákat, ruhakapcsoló tűket és gombokat a restaurálás után kiállítják

Érme a 6:3 emlékére
[Numismatics, 2003-10-19] A Magyar Pénzverő 2003. novemberében Magyarország Anglia fölötti 6:3-as Wembley-ben aratott győzelmének ötvenedik évfordulójára emlékérméket bocsát ki két változatban. A fotón látható érmet színezüstből verik, majd az aranycsapatra utalva aranyozzák, s a hátlapon látható nemzeti színű szalagot még festik is. A másik változat elkészítése ennél is bonyolultabb lesz, igazi erőpróbája a pénzverdének. Az éremkép ugyanaz marad, a középen található labda azonban "valódi" lesz, azaz egy forgatható fémgömb, amely láthatatlan tengellyel illeszkedik az érembe. Ezen festés helyett sráfozzák majd szalagot, és az érem a kivitelezési különlegessége miatt ugyanúgy hat és fél ezer forintos lesz, mint az ezüstből vert - annak ellenére, hogy ez a változat rézből készül, aranyborítással. Az ezüstéremből, amely sorszámozást is kap, legfeljebb háromezer verhető, a labdás változatnál nincs korlátozás.

Érme a Neumann-évfordulóra
[Numismatics, 2003-10-19] A Magyar Nemzeti Bank 2003. október 14-én Neumann János születésének 100. évfordulója alkalmából 5000 forint névértékű ezüst emlékpénzérmét bocsátott ki. Az érme előlapján a számítógép programoknál is használatos kettes számrendszer alkotóelemei - az egyes és a nulla - láthatók perspektivikus ábrázolásban. Az érme hátlapján a tudós portréjának hátterében a Neumann János elgondolásai alapján 1951-ben elkészült számítógép részlete látható. Az érmét Bohus Áron ötvös iparművész tervezte. Az érme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm, átmérője 38,61 mm, széle recézett. Az emlékérméből 6 000 darab verhető, ebből 3 000 darab különleges - ún. proof - technológiával.

Új osztrák 20 eurós érme
[Numismatics, 2003-10-19] Az Osztrák Pénzverde új húszeurós érmét bocsátott ki 'Az Ausztria a változó időkben' sorozatban. Az érme előlapján a 250 éve született, keményen birodalmi gondolkodású Lothar Clemens Metternich gróf portréja látható. Az érme hátlapján a egy 1841-es Ajax típusú gőzmozdony látható.

Budapesti Filharmóniai Társaság emlékérme
[Numismatics, 2003-10-19] A Magyar Nemzeti Bank 2003. szeptember 10-én a 150 éves Budapesti Filharmóniai Társaság köszöntése alkalmából 5000 forint névértékű ezüst emlékpénzérmét bocsátott ki. Az érme előlapjra az Operaház muzsikusaiból álló zenekar címere került. Az érme hátlapján Erkel Ferenc, Dohnányi Ernő, Bartók Béla a Kodály Zoltán portréjának látható. Az érmét Sz. Egyed Emma tervezte. Négy-négyezer darabot készít belőle BU és Proof minőségben a Magyar Pénzverő, a 925 ezrelékes ezüstből vert ötezer forint névértékű emlékpénz 31,46 grammot nyom.

Októbertől új amerikai 20 dolláros
[Numismatics, 2003-09-22] Az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi bankrendszer, a Federal Reserve (Fed) kedden bejelentette, hogy október 9-én, Kolumbusz napján kerül forgalomba az új 20 dolláros bankjegy. Ez a bankjegy az első abban a folyamatban, amelyben lecserélik az Egyesült Államok fizetőeszközének papírpénz címleteit. A csere érdekessége, hogy a tervek szerint a bankjegyek nem kizárólag zöld színűek lesznek. 1905 óta ez az első eset, hogy nem zöld lesz a zöldhasú. Az új 20-dolláros bankó ugyanis barackszínű/rózsaszín árnyalattal lesz színesebb a réginél. Ezt követi majd az 50 és 100 dolláros bankjegyek cseréje, két év alatt. A Fed azt tervezi, hogy a csere után minden 7-10 évben új mintázatú papírpénzt nyomtat. A biztonságért többek között egy függőleges plasztik-csík felel a bankjegyen, amelyen a "USA TWENTY" felirat látható, illetve a speciális festék, amely a zölddel színezett részeken fény felé fordítva rézszínűnek látszik.

Bizánci aranypénz egy kínai sírban. A Selyemút újabb bizonyítéka
[Numismatics, 2003-09-01] Északnyugat-Kínában egy a Dulan-régióba történt ásatáson, egy sír feltárásakor II. Theodosius (408-450) császár idejében vert bizánci aranypénzt találtak. A valamikor Tibet részét képező területen előkerült aranypénz újabb adalék az évszázadokig meglévő Selyemútra.